Emberi jogi �rvek Ir�n megt�mad�sa ellen

Eur�pai �tja sor�n State Condoleezza Rice amerikai k�l�gyminiszter azt nyilatkozta, hogy az Egyes�lt �llamok sz�m�ra egy Ir�n elleni katonai csap�s „jelenleg egyszer�en nincs napirenden.” Ms. Rice c�folata ellen�re azonban a Bush korm�ny m�s tagjait�l, p�ld�ul Bush eln�kt�l vagy Dick Cheney aleln�kt�l sz�rmaz� kijelent�sek, mint p�ld�ul az, amely felvetette egy esetleges Ir�n elleni izraeli t�mad�s lehet�s�g�t, az Irak megsz�ll�s�t megel�z� h�nap retorik�j�ra eml�keztetnek. Ms. Rice maga is �rthet�v� tette, hogy „az ir�ni korm�ny emberi jogokkal �s saj�t �llampolg�raival kapcsolatos tev�kenys�ge gy�l�letre m�lt�.”

Az emberi jogok helyzete t�volr�l sem ide�lis Ir�nban. A hat�s�gok a jogv�d�ket �s a civil t�rsadalmat k�pvisel� aktivist�kat zaklatj�k, fogva tartj�k, s�t, meg is k�nozz�k. A hat�s�gok elj�r�st ind�tanak �js�g�r�k ellen az�rt, mert szabadon kinyilv�n�tott�k a v�lem�ny�ket, ezenk�v�l rendszeresen tiltanak be �js�gokat. A b�rt�n�kben politikai foglyok s�nyl�dnek. A kritikusokat gyakran mondvacsin�lt jogi kifog�sokkal n�m�tj�k el �s rendszeresen veszik �ket �nk�nyesen �rizetbe.

Az ir�ni t�rsadalom azonban nem fogadja el, hogy n�mas�gba k�nyszer�ts�k. Az emberi jogi k�zbesz�d �l�nken �l a sz�les n�pr�tegek k�r�ben, s a civil szervezetek aktivist�i ezt tartj�k a a leghat�konyabb eszk�znek a fenntarthat� demokratikus reformok �s politikai pluralizmus el�r�s�hez.

Az amerikai olvas�k tal�n meglep�dhetnek azon, milyen �leter�sek is az ir�ni emberi jogi szervezetek. M�lt �sszel, amikor a rendv�delmi szervek t�rv�nytelen�l fogvatartottak 20 bloggert �s �js�g�r�t az�rt, mert le�rt�k a v�lem�ny�ket, olyan f�ggetlen ir�ni emberi jogi szervezetek kamp�nyoltak a szabadonbocs�t�suk�rt, mint a Emberi Jogokat V�d� K�zpont,  az �js�g�r�k a Sajt�szabads�g�rt �s a Di�kok az Emberi Jogok�rt.

Ez a felz�dul�s, a nemzetk�zi k�z�ss�g, k�zt�k a Human Rights Watch emberi jogi szervezet t�mogat�s�nak k�sz�nhet�en a fogva tartottak szabadon bocs�t�s�hoz vezetett. Mi t�bb, a k�zv�lem�ny annyira felh�borodott az �rizetbe v�tellel kapcsolatos vissza�l�sek miatt, hogy v�g�l vezet� ir�ni korm�nypolitikusok is felsz�laltak a letart�ztatottak kienged�se mellett.

A f�ggetlen szervezetek alapvet� fontoss�ggal b�rnak Ir�nban az emberi jogi kult�ra el�mozd�t�s�ban. Egy katonai beavatkoz�s azonban hat�sos �r�gyet adna a tekint�lyelv� er�knek ahhoz, hogy gy�kerest�l kiirts�k ezeket a csoportokat �s g�tat vessenek a gyarapod�suknak.

Az emberi jogok megs�rt�i arra fogj�k haszn�lni ezt az alkalmat, hogy az ellens�g �t�dik hadoszlop�nak nyilv�n�tva n�m�ts�k el az �ket b�r�l�kat. 1980-ban, mikor Szadd�m Husszein lerohanta Ir�nt �s felgerjesztette a nacionalista szenved�lyeket, az ir�ni hat�s�gok hasonl� �rvekkel hallgattatt�k el a m�sk�nt gondolkod�kat.

Az amerikai k�pmutat�s sem seg�t. Mivel az Egyes�lt �llamok hossz� id�n kereszt�l eln�zte az emberi jogok, f�leg a n�k jogainak megs�rt�s�t az olyan k�zel-keteli sz�vets�gesei �ltal, mint Szaud-Ar�bia, neh�z lenne nem felismerni, hogy a Bush korm�nyzat sz�m�ra az emberi jogok megs�rt�s�re val� hivatkoz�s csak az Ir�nnal kapcsolatos strat�giai �rdekekeit pal�stolja. 

Az emberi jogok tisztelet�nek minden orsz�gban az emberek akarat�b�l kell sz�rmaznia, egy val�di demokratikus folyamat r�szek�nt. Ezt a tiszteletet semmilyen katonai er� vagy k�nyszer nem tudja megteremteni – �s az eff�le megk�zel�t�s hemzseg az ellentmond�sokt�l. Ir�n idegen megsz�ll�sa nem csak elapasztan� az emberi jogok t�mogat�s�t Ir�nban, de a civil �letek kiolt�sa, az int�zm�nyek �s infrastrukt�ra lerombol�sa egy�bk�nt is k�oszhoz �s instabilit�shoz vezetne. Az emberi jogok tisztelete az els�k k�z�tt esne a h�bor� �ldozat�ul.

Ir�nban az emberi jogok v�delm�nek leghat�konyabb m�dja az, hogy erk�lcsi t�mogat�st �s nemzetk�zi elismerts�get ny�jtunk a f�ggetlen jogv�d�knek, �s arra �szt�k�lj�k Ir�nt, hogy tartsa mag�t azokhoz a nemzetk�zi emberi jogi konvenci�khoz �s t�rv�nyekhez, amelyeket al��rt. Az emberi jogi mozgalom legmagasabb c�lkit�z�se az, hogy Ir�n betartsa ezeket a nemzetk�zi norm�kat; egy katonai beavatkoz�s ugyanakkor a legbiztosabb �t ahhoz, hogy �rtson nek�nk �s megakad�lyozza ennek a c�lnak a megval�s�t�s�t.

Shirin Ebadi, Nobel B�ked�jas (2003), a teher�ni Emberi Jogokat V�d� K�zpont alap�t�ja Hadi Ghaemi, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet kutat�ja 

The New York Times, February 8, 2005.